uabooks.top

Emlékezzetek, mi a bioüzemanyag!? Hogy állítják elő? Milyen településeket hívunk megapoliszoknak? Milyen lehetséges okai vannak a fokozatos klímaváltozásnak?

Az természet ésszerű használatának szükségessége. A különböző természet- és társadalomtudományok fejlődésének jellemző vonása azok ökologizáció-ja. Az egyfelől azt jelenti, hogy egyes szervezetek és azok csoportosulásai nem tekinthetők a természettől függetlennek, másfelől az ökologizáció - a külső környezet megőrzésének és állapotjavításának, illetve a természet és a társadalom fejlődésének kiegyensúlyozott végrehajtása.

Az ökológia a természet ésszerű használatának és a társadalom fenntartható fejlődésének, illetve a bolygónk biodiverzitá-sát megőrizni hivatott tudománya (4.4. ábra).

A modern emberi társadalom fejlődését nem lehet elképzelni az ismert ukrán tudós -Volodimir Ivanovics Vernadszkij (4.2. ábra) -munkái nélkül. O alkotta meg a tudományt a bioszféráról - a Föld egyetlen globális ökoszisztémájáról; illetve a nooszféráról, ami a bioszféra emberi tevékenység által létrehozott új állapota.

A bioszféra átalakulása nooszférává az emberiség fennmaradásának elkerülhetetlen feltétele.

Az emberiségben az ökológia fejlődésével tudatosult, hogy milyen fontos az organizmusok és a környezetük közötti kölcsönhatás. A szervezet feletti biológiai rendszerek - a populációk, az ökoszisztémák, a bioszféra egészének működését irányító törvényszerűségeket már ismerjük. Az ember legapróbb beavatkozása is láncreakciót indíthat el, amely képes előre nem látható globális mértékű következményeket kiváltani. Az emberben fokozatosan tudatosult, hogy mennyire fontos az egyes fajok, az ökoszisztémák és a bioszféra egészének védelme.

A globális ökológiai krízist megelőzni csak akkor lehet, ha minden ország részt vesz egy, a környezet állapotának megóvását és javítását célzó egységes stratégia kidolgozásában - ez a természet és a társadalom fenntartható fejlődésének stratégiája.

A természet és a társadalom fenntartható fejlődésének koncepciója három részből tevődik össze: ökológiai, gazdasági és szociális. 1983-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) (ang.: United Nations Organization) létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottsá-

got (a Brundtland Bizottságot). Ez elismeri, hogy az ökológiai problémák jelenleg nem lokálisak, hanem globális jellegűek. A modern társadalom a felelős azért, hogy milyen állapotban hagyja a következő generációra a földgolyót és a természeti forrásokat.

Az ilyen társadalom létrehozásának stratégiai alapelveit a Természetvédelmi Világszövetség (ang.: International Union for Conservation of Nature, IUCN) tudósai dolgozták ki. Az alapelveket a világ országainak többsége elfogadta.

Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságát G. H. Brundtland (4.3. ábra) vezette 1983-ban. Ez a bizottság hozta létre a fenntartható fejlődés koncepcióját. A koncepció célja - biztosítani az emberiség olyan fejlődését, amely ténylegesen javítja az életfeltételeket, ugyanakkor megőrzi és javítja a bioszféra, illetve a bioszféra stabilitását biztosító biodiverzitás állapotát. 1987-ben vált ismertté „A mi közös jövőnk” nyilatkozat („Brundtland nyilatkozataként is ismert), amelyet a fenntartható fejlődés optimális módjának megtalálására szántak. Éppen G. H. Brundtland fogalmazta meg a „fenntartható fejlődés” (ang.: Sustainable Development) fogalmát.

Gro Harlem Brundtland - ismert norvég politikus és társadalmi aktivista, az első nő a norvég történelemben, aki kormányfő volt. 1998 és 2003 között az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) főigazgatója, 2007-től az ENSZ főtitkárának a klímaváltozás problémájáért felelős különleges küldötte. 2004-ben G. H. Brundtlandot a Financial Times az elmúlt 25 év legnagyobb hatalommal rendelkező európai emberei közé sorolta.

Feladat: különböző információ forrásokat felhasználva készítsétek el „a fenntartható fejlődés céljai” című projektet! Beszéljétek meg munkacsoportokban!

2016. január 1-én hivatalosan érvénybe lépett a fenntartható fejlődés 17 célja. Ezek a 2030-ig előirányzott fenntartható fejlődési célok napirendi pontként voltak előadva, és a világ országainak vezetői által elfogadva az ENSZ 2015. januári, történelmi jelentőségű találkozóján. Néhányat felsorolunk közülük.

Az éhezés megszüntetése, élelmiszer-biztonság létrehozása, az élelmezés fejlesztése és fenntartható mezőgazdaság létrehozása. A mező -, az erdő -, a halgazdaság képesek biztosítani a bolygó teljes népességének teljes értékű élelmezését, miközben nem károsítja a környezet állapotát. Ugyanakkor az erdők intenzív kivágása, a talajok és a világóceán forrásainak intenzív kihasználása gyors ütemben csökkenti a bolygónk biodiverzitását. Ezért a mezőgazdaságnak át kell térnie a fenntartható földhasználat útjára, az intenzív növénytermesztésre, amely segítségével minimális területen nagy mennyiségű termést lehet elérni.

Egészséges élet biztosítása és jólét megteremtése, minden korosztályban élő minden egyes ember számára. Az emberiség aktuális problémája a veszélyes betegségekkel (AIDS, tuberkulózis, poliomielitisz, malária stb.) való küzdelem, az ember élettartamának növelése, a tiszta vízhez, az orvosi ellátáshoz való jog.

4.4. ábra. Megújuló energiaforrások. Feladat: Figyelmesen nézzétek meg az ábrát, és jellemezzétek azokat a megújuló energiaforrásokat, amelyeket ábrázol!

Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energia biztosítása mindenki számára. Az energiától függ az ipar, a mezőgazdaság, a szállítmányozás működése, az emberi szükségletek kielégítése. Mára az ember szembekerült az olyan nem megújuló energiaforrások készletének beszűkülésével, mint a kőszén, a kőolaj, a földgáz. Ennek a problémának a megoldásaképpen szükséges egyre szélesebb körben felhasználni a megújuló energiát: a szélenergiát, az árapály energiát, a bioüzemanyagot stb. (4.4. ábra).

4.5. ábra. 1. Óriás szemétlerakó a nagyváros mellett a környezetszennyezés veszélyes forrása. 2. A szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék időbeni begyűjtése és feldolgozása - példa ennek a problémának a megoldására

A nyílt, biztonságos, stabil és ökológiailag stabil városok, illetve más települések biztosítása. A városok az ipar, a kereskedelem, a tudomány, a kultúra, az oktatás, a modern medicina központjai. De mindenekelőtt megapoliszok, amelyek a túlnépesedés, a komfortos és ökológiailag biztonságos lakások hiány-

пак, természetes környezet károsításának (például, a zöld területek visszaszorulása, a lég-szennyezés, az ipari és a hétköznapi hulladékok) problémájával állnak szemben (4.5. ábra).

Fenntartható fogyasztási és termelési szokások kialakítása. A források felélésének csökkentése a produktivitás mértékének egyidejű növelésével lehetőséget nyújt a cégek konkurencia-képességének növelésére, és a szegénység csökkentésére. A kormányok, a tudományos közösségek közös erőfeszítései ennek a problémának a megoldására, javíthatják a környezet minőségét.

Gyors cselekedetek a klímaváltozás és hatásai leküzdésének érdekében. A széndioxid kibocsátás az emberi tevékenység következtében nap, mint nap növekszik, és elérte a történelmi maximumot. Ez negatívan hat a természetes ökoszisztémákra (4.6. ábra) és magára az emberre.

A Föld ökoszisztémáinak védelme és helyreállítása, fenntartható erdőgazdálkodás, az elsivatagosodás leküzdése, valamint a talaj degradá-ciójának visszafordítása, valamint a biodiverzitás csökkenésének megállítása. Bolygónk 30 %-át borítja jelenleg erdő. Az intenzív fakitermelés következtében évente közel 13 millió hektár, főként trópusi őserdő tűnik el, ezzel egy időben növekszik az elsivatagosodott területek mérete.

A végrehajtás módjainak biztosítása, és a fenntartható fejlődés globális partnerségének felélesztése. Partneri viszonyok létrehozása minden szinten: az országok kormányai, a társadalmi szervezetek stb. között.

A fenntartható fejlődés prioritást élvező irányzata a gazdasági növekedés, a környezetvédelem, a társadalmi igazságosság (az állampolgárok egyenjogúsága, az anyagi és a szociális jólét elérésének egyenlő esélyei), a természet ésszerű használata, a népességnövekedés ütemének stabilizálása, a minőségi oktatás és az aktív nemzetközi együttműködés az élet minden területén.

1. Mit értenek az emberi élet minden területének ökologizációja alatt? 2. Mi a fenntartható fejlődés? Milyen célokat kell megvalósítani a fenntartható fejlődés érdekében? 3. Mi a jelentősége a biológiai és az ökológiai vizsgálatoknak a modern emberi társadalom létezése szempontjából?

A fenntartható fejlődés mely céljai a legaktuálisabbak Ukrajna szemszögéből?

1. TÉMA

BIODIVERZITÁS

a rendszertan modern alapelveit és jelentőségét a biológiai vizsgálatokban;

a sejtnélküli életformák (vírusok, viroidok) szerveződési, működési és osztályozási sajátosságait;

a prokarióták (archeák és baktériumok) szerveződési, működési és osztályozási sajátosságait;

az eukarióták modern rendszertanát;

a szerves világ sokféleségét mint az evolúció következményeit.

Tankönyv 10. osztálya számára Biológia és ökológia Osztapcsenko, Bálán,  Kompanec, Ruskovszkij